Száraz évszak: A kulturális felfedezések ideje
A májustól októberig tartó időszak jelenti a főszezont Aseki környékén, amikor az időjárás szárazabbá és kiszámíthatóbbá válik. Bár a nappalok kellemesen melegek, az éjszakák a magaslati fekvés miatt kifejezetten hűvösek lehetnek, tiszta égboltot és éles kontúrokat rajzolva a környező hegyvonulatok köré. A látogatók ilyenkor gyakran a Bulolo vagy a Lae irányából érkező kisgépek ablakából csodálhatják meg a vidék drámai domborzatát, mielőtt leszállnának a helyi füves kifutópályán.
Ebben az időszakban a közösségi élet felpezsdül, hiszen a stabilabb időjárás kedvez a szabadtéri tevékenységeknek és a környező falvak közötti gyalogos közlekedésnek. Ez a legalkalmasabb időpont a híres Aseki füstölt múmiák megtekintésére is, mivel a sziklaszirtekhez vezető ösvények ilyenkor járhatók a legbiztonságosabban. A falvakban zajló kulturális események és a hagyományos kertekben végzett munka ritmusa határozza meg a mindennapokat, lehetőséget adva a látogatóknak, hogy mélyebben megismerjék az Anga nép egyedülálló szokásait és életmódját.
Esős évszak: A természet burjánzó ereje
Novembertől áprilisig az eső határozza meg a táj arculatát, amikor a trópusi záporok szinte naponta felfrissítik a vidéket. A felhők gyakran alacsonyan szállnak, misztikus ködbe burkolva a hegycsúcsokat, ami különleges, elszigetelt hangulatot kölcsönöz a településnek. Aki ilyenkor érkezik a magaslati leszállópályára, azonnal érzi a levegő magas páratartalmát és a mindent átható, buja növényzet illatát, amely ilyenkor a legintenzívebb.
A társadalmi élet ebben az időszakban lassabb és befelé fordulóbb lesz, a hangsúly a családi házakra és a közösségi épületekre helyeződik át. Az esőzések miatt a természet visszaveszi az uralmat, a vízesések felduzzadnak, az erdők pedig ezerféle zöld árnyalatban pompáznak. Bár a túrázás nehezebb a csúszós terep miatt, az évszak sajátos nyugalmat áraszt, és lehetővé teszi, hogy a látogatók a maga nyers, érintetlen valójában tapasztalják meg a pápua felföld vadregényes szépségét.