A főszezon pezsgése és napsütése
A száraz évszak, különösen a december és április közötti időszak, a legélénkebb arcát mutatja meg Mexikóváros utcáin. Ilyenkor a nappalok kellemesen melegek, az égbolt pedig ragyogóan kék, ami tökéletes hátteret biztosít a Zócalo monumentális épületeinek felfedezéséhez. A látogatókat a Benito Juárez nemzetközi repülőtér aszfaltján landolva friss, száraz levegő fogadja, amely azonnal energiával tölti fel a városnézést.
A kulturális élet ebben a periódusban éri el csúcspontját, hiszen a szabadtéri fesztiválok és a vibráló utcai piacok megtöltik a tereket. A Húsvét környéki hetekben a helyiek egy része vidékre utazik, így a metropolisz sajátos, nyugodtabb ritmust vesz fel, miközben a parkok, mint a Chapultepec park, virágba borulnak. Ez az időszak a társasági élet aranykora, amikor a teraszok megtelnek, és a város minden szeglete a közösségi élményekről szól.
Az alacsony szezon frissessége és drámája
A nyári hónapok, főként a június és szeptember közötti időszak, elhozzák az esős évszakot, amely teljesen új megvilágításba helyezi a várost. A délelőttök általában még naposak, de a késő délutáni órákban menetrendszerűen érkező záporok felfrissítik a levegőt és mélyzöldre festik a Paseo de la Reforma mentén sorakozó fákat. Az utazók számára ez a látvány már a süllyedés során, a repülőgép ablakából feltűnik, ahogy a hatalmas völgy buja, smaragdszínű szőnyegként terül el alattuk.
Bár az eső intenzív lehet, a városi élet nem áll meg, csupán beköltözik a falak közé, utat engedve a világszínvonalú múzeumok és galériák felfedezésének. A Palacio de Bellas Artes belső terei ilyenkor menedéket és lenyűgöző látványt nyújtanak a felhőszakadások idején. A levegő tisztasága az eső után egyedülálló, a lemenő nap fénye pedig drámai árnyékokat vet a történelmi negyedek falaira, megmutatva Mexikóváros melankolikus, de rendkívül elegáns oldalát.